ELTE Társadalomtudományi Kar
Empírikus Tanulmányok Intézete
Társadalomkutatások Módszertana Tanszék
Településtudományi és Humánökológia szakirány

Az épített környezet humánökológiája


(URBANIZÁCIÓS PROBLÉMÁK)

2004/05 tanév első féléve

 

A FÉLÉV VÉGÉN BEADOTT DOLGOZATOK (2005 január)

 

Andacs Noémi: A Bauhaus kialakulása Magyarországon

Berta Mónika: "Szociális városrehabilitáció" Budapesten. Okok, eszközök, kérdések

Goda Szilárd: A posztmodern és a városi élet

Gőbl Gabriella: "A nyolcker" - szempontok területfejlesztési stratégiához, rehabilitációhoz

Horn Márton: Budapest térszerkezetének problémái, és esetleges megoldási alternatívái

Kovách Eszter: A körút és a sugárút szerepe és funkciói a várostestben

Merker Dávid: A gazdagréti lakótelep

Micsinai István: Kerékpáros közlekedés Budapesten

Murányi Veronika: "Hidegkút kapuja"

Pálosi Éva: A "köz" és a "magán" problémája a nagyvárosban

Remeczki Rita: Wekerle-telep: munkástelep vagy kertváros?

Szabics Lilla: A piac színtere a XIX. század végén: vásárcsarnokok Budapesten

Szekeres Marianna: Az alföldi mezővárosok

Tamás Szilvia: Várpalota településtörténete, kialakulása a helytörténeti szakirodalom alapján

Vőcsei Katalin: Sajátos települési formák Magyarországon

 

Meghívott előadók (az előadások tervezett sorrendjében):
Meggyesi Tamás egyetemi tanár, Budapesti Műszaki Egyetem Urbanisztikai Intézet
Sipos András várostörténész, főlevéltáros, Budapest Főváros Levéltára,
Locsmándi Gábor tszv. egyetemi tanár, Budapesti Műszaki Egyetem Urbanisztikai Intézet,
Koszorú Lajos építész, TeamPannon Építészeti Iroda igazgató
Erő Zoltán építész, a Palatium Studió Kft Építészeti Iroda vezetője
Korompay Judit Ybl-díjas városépítész, az Urbanitás Tervező és  Tanácsadó Kft. vezetője.

TERVEZETT ELŐADÁSOK 2004/2005 ELSŐ FÉLÉV
(kisebb témabeli módosulások, cserék előfordulhatnak)

Mindig csütörtökön 16.00, ha más nincs feltüntetve, akkor BME K.II.em. 73.

2004 szeptember 9.10 óra, kivételesen ELTE Lágymányos  4.hajóorr Óramegbeszélés (F.T.)

2004 szeptember 16. Az organikus város (M.T.)

2004 szeptember 23. A "csinált" város (M.T.)

2004 szeptember 30  Városfejlesztési programok Budapesten 1940-48 (S.A.)

2004 október 7         Beavatkozás az élő várostestbe (M.T.)

2004 október 14       A mai városfejlődés archetípusai (M.T.)

2004 október 21       Város és tér (K.J.)

2004 október 28       A magyar város (M.T.)

2004 november 4      tanítási szünet

2004 november 11    Humánökológia a városépítészetben (L.G.)

2004 november 18    Városrehabilitáció budapesti példákon (E.Z.)

2004 november 25    A fővárosi városfejlesztési koncepcióról (L.G.)

2004 december 2      Rozsdaövezetek rehabilitációja (K.L.)

2004 december 9      A történelem városformáló erői (L.G.)

 

Tematikai vázlat

Az “Épített környezet humánökológiája” kétféléves tárgy épített környezetünk két összetett elemét emeli ki, nevezetesen a várost, a települést, mint az emberi tevékenységek színterét, valamint a közlekedést a maga létesítményeivel és tevékenységével. A közlekedéshez kapcsolódnak a második félév előadásai, míg a 2004 őszi félévben a város kérdésköre kerül a középpontba.

Az első öt előadás műfaja "szellemi földrajz", ennek keretében Meggyesi Tamás műegyetemi professzor azokat a nézeteit foglalja össze, melyek a város és a városi élet társadalmi összefüggéseihez kapcsolódnak, tehát a nem-műszaki vonatkozású ismereteket. Előadásain a városok kialakulásának rövid áttekintése után sorra elemzi az egyes épületelemekhez, az épülethez, az utcához, illetve a város egészéhez kapcsolódó szimbolikus és valóságos funkciókat és összefüggéseket, ívet húzva a Kapu szimbolikájától a Mennyei Jeruzsálem földi másáig.

Koszorú Lajos munkatársaival több fővárosi térségre készített fejlesztési koncepciót az elmúlt években. A Kőbányai út környékére készült munka ismertetése alkalmat ad arra, hogy egy térség történelmi, városszerkezeti, építészeti, közlekedési, szociológiai, kereskedelmi stb. funkcióit együttesen értékelve és elemezve elgondolkozhassunk a lehetséges megoldásokon.

Locsmándi Gábor először a humánökológusok század eleji építészeten-városépítészeten belüli feltűnéséről beszél, és azokról a tanulmányokról, amelyek a XX. század elején felfedezik a szegregálódott, zónákra tagolódó várost: tulajdonképpen leírják azt a központi üzleti negyed (CBD) körül létesült öv-rendszert, aminek a múlt századi keletkezését a várostörténész fentebbi előadásai elemzik.

Második témaként a budapesti városfejlesztési koncepcióról lesz szó, elidőzve olyan fogalompároknál, mint kompakt vs. diszperz város, sok-központú vs. egyközpontú város, multifunkciós vs. monofunkciós zónák végül kevert népességű vs. homogén népességű térségek.

Erő Zoltán témája a városrehabilitáció. Mi az érték, amit meg kell őrizni, és hogyan lehet megőrizni? A spontán folyamatok, rövid távú üzleti megfontolások a "tarvágást" preferálnák (mint az erdészetben), azaz egy városrész teljes leépülését, "harlemizálódását" kivárni, addig más, esetleg zöldmezős térségeket fejleszteni, és a leépülő kerületekbe pedig csak akkor térnének vissza, amikorra ott nem marad érték, ott is "zöldmezős" módszereket lehet alkalmazni. Ezzel szemben a rehabilitáció tudatos beavatkozást követel, az értékek időben történő megmentését, ami körülményesebb, rövid távon drágább, hiszen még létező tulajdonosokkal kell "bajlódni".

Lukovich Tamás a poszt-indusztriális városról beszél. Szó lesz a Maslow-féle igény-piramisról, és az emberi igényekre reagáló város hét jellemző vonásáról, úgymint: átjárhatóság, változatosság, olvashatóság, funkcionális rugalmasság, érzékszervi gazdagság, személyesség (vagy otthonosság) és fenntarthatóság. Talán utóbbi kettő tekinthető kulcsszereplőnek, az előző öt sok tekintetben e fő célok eszközei. A példák között szó lesz a bevásárló-központokról is. Az előadó azt húzza alá, hogy a bevásárlóközpont magába gyűjti és privatizálja–őrzi-védi azt, ami a hagyományos városban közös volt: az utcát és az utcáról nyíló városi funkciókat, a találkozás színtereit. Érdemes talán történelmi léptékben visszautalni arra is, hogy a modernizációs kort megelőző időszakban, a fallal körülvett városban persze a város közössége is zárt nyilvánosság volt, bizonyos értelemben kiváltságos privát tulajdonos, a városi tér őrzött-védett tér.

Az előadásokról összefüggő jegyzet nem készült, de a témakörök többségét az előadók egy-egy cikkben illetve könyvben összefoglalták. A Humánökológia szakirány könyvtárában ezek a cikkek részben megtalálhatók voltak (van még ilyen könyvtár?), illetve elérhetőségükre az előadások útbaigazítást adnak. Egy-egy világhálón lévő cikket az alábbiakban is el lehet érni.

 

Vizsgakövetelmény

Az előadások szélesen értelmezett témaköréből önálló választás alapján egy 6-8 oldalas (kb 10 000 karakter) dolgozat megírása.

(Figyelem! Nem érdemes nagy betűkkel írni, sem dupla sortávolsággal, ettől ugyanis a karakterszám nem változik, viszont kinyomtatás vagy a honlapra való fölvitel előtt nekem fölösleges munkát ad. Gyakori hiba továbbá, hogy az irodalomhivatkozás nem korrekt -- nem világos, mi a hivatkozás; van utalás, de nem szerepel az irodalomjegyzékben, vagy ott szerepel, de nincs rá utalás; szerepel, de hiányosan stb. Internet forrásra is lehet utalni, de nem elég az, hogy "az EU weblapja", mint ahogy könyvnél sem lenne elég, hogy "Szabó Ervin Könyvtár". Kérem ezeket a típushibákat lehetőleg kerüljék, hogy az érdemi, tartalmi kérdésekre lehessen koncentrálni.

Különösen érzékenyen érint, [és ennek következtében a hallgatót is,] ha a beadott dolgozaton látszik, hogy előbb létrejött, mint a szemeszter elkezdődött, és/vagy olyan ember írta, aki szemmel láthatólag nem hallotta az előadásokat. [Nem is említve azt, ha az interneten a szöveg megtalálható!] Ennek a látszatát is el lehet kerülni, ha a dolgozat utal az egyes előadásokon hallottakra. Nem követelmény a hallottakkal való egyetértés, az utalás természetesen vitatkozó álláspont kifejtése is lehet.)

A dolgozat a vizsgaidőszak végéig elküldendő tfleisch@vki.hu címre, vagy
Fleischer Tamás MTA VKI Budapest 1014 Országház u. 30. címre.
Ugyanitt lehet majd beíratni a jegyet. Telefon: 224 67 00 / 145
(Aki csak aláírást akar, annak is ugyanezt kell teljesítenie.)
Nem vizsgázhat olyan hallgató, aki év közben egyáltalán nem jelent meg órán.

                                                                                             Fleischer Tamás

 

INTERNETEN ELÉRHETŐ SZAKIRODALOM
AZ ELŐADÓKTÓL (és korábbi előadóktól)


Erő Zoltán: A városmegújítás lehetõségei. Budapesti Negyed 28. (2000/2)
http://www.bparchiv.hu/magyar/kiadvany/bpn/28/ero.htm

Erő Zoltán - Vargha Péter István: Villamos + design. Épitészfórum
http://www.epiteszforum.hu/muhely_utopia.php?muid=126

Gyáni Gábor: A városi mikroterek társadalomtörténete In: Tér és Társadalom 4. 1990/1: 1-13.
http://www.szochalo.hu/varos/varostud/varosszoc_tan/gyaniny.html

Locsmándi Gábor Budapest az ezredfordulón. Európai füzetek 1
http://www.c3.hu/~eufuzetek/index.php?nagyra=konyvespolc/7locsmandi.html

Lukovich Tamás: Rajtunk múlik: a jövő Budapestje. Falu város régió 2002/5.szám http://www.vati.hu/fvrdata/cikkek/412/02-05-02.pdf

Lukovich Tamás: Budapest kulturális gazdasága: egy lehetséges jövőkép. Falu város régió 2003/6.szám http://www.vati.hu/fvrdata/cikkek/547/03-06-03.pdf

Meggyesi Tamás: Települési szövettan I-II. Falu város régió 2002/5 és 2002/7 számok (Vigyázat, kettőt kell letölteni)

Sipos András: Reformok és reformtörekvések a fővárosban (1920-1947). Budapesti Negyed 1993/2.szám http://www.bparchiv.hu/magyar/kiadvany/bpn/02/SIPOS.HTM

A budapesti városfejlesztési koncepció
http://www.budapest.hu/Engine.aspx?page=varosfejlesztesi_koncepcio

 

 

Itt tölthető le az Adobe Acrobat Reader: