MTA Világgazdasági Kutatóintézet

Nyitólap

Intézet -> Rövid leírás, Alapító okirat

English

A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézete (VKI) 1973 óta működik jelenlegi formájában, elődje az 1965-ben alapított Afro-Ázsiai Kutatóközpont volt.

A VKI mint független intézmény elméleti és alkalmazott kutatásokat végez. Kutatásai középpontjában olyan, a világ legfőbb globális és regionális trendjei, kihívásai és stratégiai problémái állnak, amelyek változásokat idéznek elő a nemzetközi együttműködésben és a hazai politikában is.

A kutatások jövőorientált, stratégiai és interdiszciplináris megközelítésben folynak, támaszkodva a hazai és a nemzetközi hálózati együttműködésben rejlő lehetőségekre. Az intézet kutatói fontos feladatuknak tekintik a kutatási eredmények széles körű megismertetését, terjesztését is.

Kutatócsoportjaink ezen kívül, megbízások alapján, ún. policy-oriented kutatótevékenységet is folytatnak. Kutatási eredményeik, elemzéseik nyomán ajánlásokat dolgoznak ki a magyar politikai döntéshozók, az üzleti szféra, illetve a nemzetközi szervezetek számára.

A fő kutatási témák az alábbiak.

1. Globális politikai, társadalmi és gazdasági átalakulás a XXI. században, főbb hatásai az európai régióra, Magyarországra és Oroszországra

Az intézet jövőorientáltan tanulmányozza a globális gazdaságot, különös tekintettel a változások motorjaira, az innováció és a technológiai változások fő hajtóerejére, a környezeti kérdésekre, az energiaszektorra és a globális politikai rendszerben kialakuló hatalmi struktúrákra. A legújabb kutatások kitérnek a globális kormányzáson belüli multilaterális együttműködésre és annak szerepére, az egyenlőtlenségek és a társadalmi változások fő forrásaira. Külön kutatási területet alkot a multinacionális társaságok stratégiájának, versenyének vizsgálata az európai és a világgazdasági térben. Egyre fontosabb kutatási témává lép elő a globális energiaszektor és az európai energiapolitika kibontakozása.

2. Az Európai Unió és az európai integrációs folyamatok

Hazai és nemzetközi projektek keretében a VKI harminc éve vizsgálja az európai integráció fejlődését, az Európai Közös Piactól az Európai Unióig. Az intézet komoly tapasztalatra tett szert a legnagyobb reformok témáiban, az EU bővítésével és mélyítésével kapcsolatban, valamint az immár EU-tag Magyarország előtt álló lehetőségek és kihívások terén is. Kutatásaink egyik központi témája továbbra is Európa szerepének és jelentőségének elemzése a globális folyamatokban. Több kutatási projekt foglalkozik Európa kilátásaival, jövőjével, különös tekintettel a politikai unió fejleményeire, a globalizációhoz való alkalmazkodásra, a renacionalizációs tendenciákra, de ilyen jelentős kutatási téma a többsebességes integráció, Európa versenyképessége és a közös társadalmi értékek potenciális fejlődése is.

3. Közép-, Délkelet- és Kelet-Európa: gazdasági átmenet és alkalmazkodás

Az elmúlt években az intézet legfontosabb kutatási súlypontjainak egyike volt a Közép-, Délkelet- és Kelet-Európában végbemenő társadalmi és gazdasági átalakulás, a fenntartható fejlődés feltételei, a felzárkózás stratégiái és módszerei, valamint a sikertelen modernizáció okai és következményei. Az elkövetkező években jelentős kutatási kihívás lehet a két évtizedet átfogó átalakulás jellemzőinek és tapasztalatainak áttekintése és értékelése.

Egyre nagyobb szakmai figyelemmel kíséri az intézet az új tagországok integrációs viselkedését, egymáshoz fűződő viszonyuk változatásait. A két új tagállam, Románia és Bulgária is a kutatások középpontjába került, valamint a Nyugat-Balkán országai, illetve Horvátország és Ukrajna. Szintén kutatások tárgya azon országok köre, amelyek a belátható jövőn belül nem lesznek az Európai Unió tagjai. Ebben a két témakörben az intézet kiemelten számít a régión belüli hasonló profilú intézetekkel majd harminc év alatt kiépített szakmai kapcsolataira, valamint az ebből adódó együttműködési lehetőségekre.

4. A gazdasági fejlődés kulcskérdései

A VKI hagyományosan jelentős kutatási területei között mindig is megtalálható volt a Development Studies és a fejlődéselméletek. Ezek felölelnek számos olyan makrogazdasági témát, amellyel a fejlődő országok küzdenek, mint például alkalmazkodás a világgazdasághoz, strukturális átalakulás, regionális együttműködés, adósságválság, népességrobbanás, a világ mezőgazdasági rendszere és termékei, élelmiszer-problémák és az olajkérdés. A hosszú távú kutatások a nemzetközi szervezetek és politikák szerepével és működésével is foglalkoznak.

A kutatás ugyanakkor kiterjed bizonyos országokra és régiókra, amelyek különös érdeklődésre tarthatnak számot, beleértve a Közép-Kelet, Észak-Afrika és KözépÁzsia kulcsfontosságú gazdasági és társadalmi kérdéseit is. A gazdasági fejlődés és a felzárkózási folyamatok kutatása – hazai és nemzetközi szempontból – olyan témákra koncentrál, mint például a versenyképesség, az R&D, az innováció és a tudástársadalom előtt álló kihívások. Különös figyelmet szentelünk a városi és a regionális fejlődésnek, a globális környezeti témáknak, valamint a fenntartható fejlődés gazdasági és társadalmi aspektusainak is.

5. Ázsiai országok

Az intézet ötfős csoportja foglakozik speciális regionális szempontok szerint három, gazdaságilag is egyre fontosabbá váló ázsiai ország, Kína, Japán és India karakterisztikumaival és hosszú távú fejlődésével.

Kína esetében a kutatás kiemelten összpontosít az ország szerepére a világgazdaságban, kapcsolataira az Európai Unióval, valamint az átalakulási folyamat legfontosabb gazdasági és társadalmi tényezőire.

Szintén a hosszú távú kutatási prioritások között szerepel Japán, India, illetve KözépÁzsia gazdasági fejlődésének kérdései. Makro- és mikroszintű elemzéseket is végzünk, vizsgáljuk a globalizációra adott válaszokat, a modernizációs stratégiákat, valamint a regionális üzleti kapcsolatokat és vezetési módszereket.

Az intézet vezetése

Igazgató: Inotai András, a közgazdaságtudományok doktora

Tudományos igazgatóhelyettes: Szemlér Tamás, Ph.D.

Vezető tanácsadó: Simai Mihály, akadémikus, kutató professzor

Ügyvezető igazgató: Nagy Éva

Gazdasági vezető: Marosi Erzsébet

Külső tanácsadó: Hernádi András, Ph.D.

Kutatási igazgatók

Kiss Judit, a közgazdaságtudományok doktora (fejlődéskutatás)

Novák Tamás Ph.D. (Kelet-Délkelet-Európa)

Rácz Margit Ph.D. (Európai Unió és európai integráció)

Tudományos főmunkatársak (Ph. D fokozattal rendelkező kutatók)

Artner Annamária, Dezséri Kálmán, Éltető Andrea, Farkas Péter, Fleischer Tamás, Fóti Klára, Kőrösi István, Ludvig Zsuzsa, Novák Tamás, Somai Miklós, Szalavetz Andrea, Szanyi Miklós, Székely-Doby András, Szigetvári Tamás, Vida Krisztina.

Tudományos munkatársak

Fóti Gábor, Meisel Sándor, Túry Gábor, Weiner Csaba, Wisniewski Anna.

Tudományos segédmunkatársak

Lengyel Balázs, Monoki Gábor, Szilágyi Judit, Völgyi Katalin.

Létszám: 47 teljes munkaidős munkatárs (30 kutató, 17 adminisztratív és könyvtári munkatárs)

A VKI 2001 szeptemberében új sorozatot indított útjára. Ebben az intézet munkatársai lényeges és aktuális világgazdasági kérdésekben fejtik ki véleményüket.

MTA VKI 2003.
Minden jog fenntartva.

2010. február 18.

Ludvig Zsuzsa

Ukrajna "régi-új" vezetés alatt

2010. február 12.

Dezséri Kálmán

A pénzügyi szektor és intézményeinek reformja

2010. január 28.

Rácz Margit

Tartós deficit görög módra

2010. január 26.

Artner Annamária